Wágner Szabó János publicista a Fekete-Körös völgyének egyik nagy szerelmese össze szedegetett számunkra (is) néhány érdekes tudnivalót erről a természeti és kulturális értékekben dúskáló gazdag vidékről! Fogadjátok szeretettel:

    Fekete-Körös völgyi kis trakta /Táj, ember, kultúra/

    A Fekete-Körös völgyét, népét, múltját, kultúráját érdemes újra és újra felfedezni, tempósan haladva, megállva, nyitott szemmel és szívvel figyelve. Minden tekintetben káprázatosan gazdag ez a vidék, amelynek csillogó vagy szerényebb kincseit a 168 kilométer hosszan kanyargó Fekete-Körös mentén gyalog, kerékpáron, szekéren és lovon, s az ősi úton, a vízen haladva láthatjuk meg a legélesebben.

  Régtől fogva lakott ez a táj: a Felsővölgyben levő Rézbányán /ahol a folyó egyik ága ered/ a rómaiak bányászkodásának nyomaira akadtak, s itt még 150 éve is aranyat mostak a folyó medréből... Itt található az Erdélyi-szigethegység leg szimbolikusabb, három ágból egyesülő monumentális vízesése a Szentháromság vízesés is. A mindenkor vonzó természeti kincsek bőségénél maradva: a közeli Vaskohon /neve is mutatja:egykor vashámorok működtek itt/ olyan márványt fejtettek, amelyből 14 vagonnyi épült be a budapesti Parlament előcsarnokába.

    Belényes. Valaha - a középkorban - bölényvadászok szálláshelye, évszázadok óta városi rangon, csütörtöki hetipiacain 50-70 kilométerről ma is összefut a román, s a magyar. Nem véletlen, hogy Bartók Bélának is kedves városa volt, évtizedekig járt ide, s gyűjtötte a román és magyar népzenét a környéken. S hogy távolabb tekintsünk az időben: innen indult el Genfbe Kálvin János első magyar tanítványa a  tizenhatodik századba: bizonyos Belényesi Gergely. Belényes és környékbeli települések - Nyégerfalva, Köröstárkány, Várasfenes, Magyarremete - együtt és külön-külön is érdemesek a figyelemre, akár a természetes, akár az épített környezet okán. Magyarremetén van egy ma is "élő", funkcionáló , föltehetőleg a XIII. században épült, különleges freskókkal /Szt. István, Szt. Imre, Szt. László stb/ díszes ma már református templom. /Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a legtöbb világhírű európai templom 2-300 évvel később épült. Ugyanitt van egy érdekes kis falumúzeum is, a régi magyar és román népélet tárgyi emlékei mutatva be. Maga a falu pedig gyönyörű, annak, aki tud gyönyörködni egy két bővizű patak találkozásánál épült, faluban, amely megőrizte az ősi építkezési rendet.. Nem mellékes megjegyezni, hogy alig 10 kilométerre van ide a mézgedi /meziádi/ Czárán Gyuláról elnevezett cseppkőbarlang. Ami az építkezést illeti: más-más karakter-jegyek alapján ugyan, de meglepő felfedezéseket tehetünk Fenesen, Tárkányban, Nyégerfalván, Sonkolyoson, Gyantán is. Itt is, ott is feltnik a görbeház és a szárazkapu, nem szólva a bádogkapuk egyszer-másszor csicsásnak tűnő díszítésével.

     Fenes. A Fenesi-patak mesebeli völgyében hamar eljuthatunk a Bélavárhoz, amely a középkorban komoly erősség volt - utak, hegyi átkelőhelyek találkozásánál épült. Romjaiban is szép, erőt sugárzik, s szépen látni a völgyeket - igazi gyepüvédő erősség lehetett.

    Köröstárkány. A legmagyarabb /és a legtisztább/ település a környéken. Sok nevezetessége közül egyet: azt a különlegesen szép magyar tájszólást, amelynek sok eleme a régi magyar beszédmódot őrizte meg. Távolabbról jött embernek ugyancsak hegyeznie kell a fülét, ha meg akarja érteni, mit kiabál egyik szomszéd a másiknak. Köröstárkányról szólván nem lehet megkerülni: mártírfalu, Nyégerfalvával, Remetével, Gyantával s a többi Fekete-Körös völgyi faluval egyetemben. A háborús káini tetteket egészen az utóbbi időkig nem lehetett említeni, 1990 óta több tanulmány, könyv számolt be az eseményekről. /Lentebb erre még visszatérünk./

    Sonkolyos. Ugyancsak beszélő nevű település - valaha mézzel, gyertyaviasszal /sonkollyal/ adóztak lakói. Innen szinte karnyújtásnyira a Pontoskő, vagy a a "Pantaskű" - ahogy az itteniek mondják. Mindenhonnan látni ezt a felejthetetlen alakú kopár, kőgörgeteges, egyébként könnyen megmászható dombot, amelyhez számos legenda, hiedelem is fűződik. Belényesújlak felé haladva érdemes kitérni a Kecskekövek nevű természeti képződmény felé - ennek "Kűkecskék" az ízes, helyi neve.

    Belényesújlakon és Gyantán - egyebek mellett - vízimalmok vannak, s mindkét falu határában újabb létesítésű vízügyi létesítmények - meglehet nem a kenusok örömére. A vízimalmokról szólván érdemes egy kicsit elidőzni: sok más mellett nagy áldása volt az is a Körös /Körözs, Kerezs/ vizének, hogy malmokat lehetett rá telepíteni. Őrölték a kenyérnekvalót, a takarmányt, az olajos magvakat, posztót ványoltak, ércet zúztak, fűrészt hajtottak, sőt Várasfenes határában a XIX. sz.-ban még egy papírgyár is működött a hozzátartozó malommal.  Az már a régi idők fintora, hogy a középkortól kezdve állandó pereskedés, vita tárgya volt a temérdek, malomgát, árok, s ennek úgy-ahogy a XIX. sz. elején a Huszár Mátyás vízmérnök irányításával végrehajtott szabályozás /és megrendszabályozás/ vetett véget.

     Belényesújlak és Borz után /Borzi-szoros/ Sólyom és Belényesszentmiklós közt tör ki a folyó a Béli-hegység és a Királyerdő szorításából, s a helyenként kifejezetten vad felső folyás innentől közepessé csendesedik. A belényessszentmiklósi oldalon /a folyó jobb partján/ áll egy Árpád-kori klastrom tornyának maradványa /így is 23 méter magas/, amelyhez érdemes felmenni: az egész Alsóvölgyet belátni. Az eléggé elhanyagolt, de így is impozáns műemlék története elég homályos: annyi bizonyos, hogy hosszú időn keresztül az egyetlen magyar alapítású rend tagjai, a pálosok lakták és a maradék méretekből is következtetni lehet arra, hogy micsoda nyüzsgő, gazdag élet lehetett itt hajdan. Több forrás szerint az első épületek itt, még a tatárjárás előtt készültek. Erről a viszonylag alacsony dombtetőről meghökkentő panorámában lehet részünk: "élőben" látjuk, ahogy a folyó az Alföld felé igyekszik, a völgy kiszélesedik, köröskörül a teraszosan települt falvak templomtornyai látni. Tenkéét, Bélfenyérét, Körösmartét /Ripa/. A körösmarti magaspart és a kőbánya már a XIX. sz..-i leírások nevezetes érdekességei közt is szerepelt. Tenkén az 50 éve alapított természettudományi múzeumban a Völgy élővilága és geológija jelenik meg látványos kiállításokon, Bélfenyéren pedig kopjafa hirdeti, hogy 1703-ban a dél-bihari csatában a kuruc vitézek győztek a martalóc rácok ellen, s ez volt a Rákóczi- szabadságharc egyik első, döntő jelentőségű győztes csatája...

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

    Olvasókönyv helyett...Útra természetesen nem visz magával az ember könyvtárat. De utazás előtt és után, gyakran felébred a kíváncsíság: ennek-annak jó volna utánanézni. Gyakran újabb és újabb tanulságok forrása ez az igényes turistára oly jellemző kíváncsiság. A Fekete-Körös völgy irodalma - csupán könnyedén tallózva is - rendkívül bőséges - egészen a régi időktől kezdve. Bihar elfoglalásáról ír a Gesta Hungarorumban a Névtelen Jegyző, Anonymus, s majd itt lesz a helyszíne részben Rogerius tatárjárásról szóló Siralmas krónikájának. Márki Sándor, Bunyitay Vince, Jakó Zsigmond, Györffy György, Kristó Gyula és más kiváló történészek munkáiban is megkülönböztetett helyet foglal ez ez a vidék. Borovszky Samu Bihar vármegye monográfiája sok tekintetben ma is érdekes olvasmány, ráadásul szépek az illusztrációi is. Az pedig különös szerencse, hogy e vidékről az internet segítségével olyasmikhez is hozzáférhetünk az Országos Levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár /s néhány más gyűjtemény anyagában/ , ami korábban csak keveseknek adatott meg: régi fényképeket /Tenke, Belényes, Kecskekövek stb/ nézhetünk meg, megkereshetjük az érintett települések gyakran sokatmondó pecsétrajzait, és így tovább.

    Bartók Béláról már esett szó. Az ő kortársa volt a magyar néprajz klasszikusa, Györffy István, akinek a Fekete-Körös völgyi magyarságról /és románságról/ szóló munkái máig érvényesek. Dr. Kós Károly "Tájak, falvak, hagyományok" című kötetében szintén egy itt tett, hosszabb gyűjtőútjának következtetéseit és tényeit teszi közzé.  A régi tájleírások közül kiemelkedik K. Nagy Sándor "Biharország" című munkája, amelyet - bár a XIX. sz. második felében íródott - szükséges volt a közelmúltban reprintben is kiadni. Számos olyan érdekességről ír rendkívűl élvezetes módon, ami már már elfelejtődött, de nem tűnt el végleg/források, patakok, patakmalmok, fürdőházak, gyógyvizek, kastélyok, kúriák stb.../ A belényesi születésű Kun József "A tárkányi sudár torony" címmel tette közzé a Fekete-Körös völgy szöveges folklórját, meséket, legendákat, balladákat, betyártörténeteket, népdalokat....

    Szépirodalom. Már Gyulán, Nagyszalontán megállhatunk megidézni a körösi táj lelkét. Olyan nagyszerű költők műveinek a segítségével,, mint Arany János, Sinka István /ők Szalonta szülöttei/, Erdélyi József /ő Újbátorpusztán született/  és Simonyi Imre /Simonyifalván született, de ez a táj is ihletője volt./. Egyikőjük szebben szól e vidékről, mint a másik. A csodálatos Arany János egyik remekműve, a Toldi estéje VI. ének 32. versszakához nem restellt 1879-ben lábjegyzetet írni Pata rengetegjéről - tanulságul a táj története kutatóinak és turistáinak is. ""Most a nagyváradi püspökség erdeje, de újabb időben nagyon elpusztítva. Medve, bölény ma nincs, de lehetett a XIV. században, mert onnan kezdve /mármint Szalontától/ Belényesig, sőt Erdélyig az én gyerekkoromban is /1820-as, 30-as évek/ folytonos erdőség volt, benne szigetenkint szórva el egy-egy helység irtott határa." A békéscsabai születésű, s újabban a Balaton vidékén élő Sarusi Mihály Fekete-Zaránd c. könyvét mindazoknak ajánljuk, akik az 1919-es és az 1944-es Fekete-Körös völgyi népirtásokkal kapcsolatban akarnak tisztán látni. Regény, rege a műfaja - de tiszta valóság. Az idén lenne 75 esztendős Zsiskú János, belényesi református papköltő, szórványgondozó: határtalan szeretettel szól a tájról és népéről verseiben és kisebb prózai írásaiban is... Folytathatnánk az írók, olvasnivalók sorát...

    Befejezésül álljon itt Sinka István "Bihari táj című versének néhány sora: 

                          S a béli hegyek rőt bíbora, ha fölragyogott kék időben,  

                          azt véltem: egy sereg angyal jött át Erdélyből,

                           s én virág haranggal üdvözlöm őket elmenőben...                       

Jó utazást, kellemes túrázást és - hasznos, gyarapító olvasást!

Wágner Szabó János

 I. Körösök Völgye Határtalan Vándortúra  és Fesztivál 2011.

 II. Körösök Völgye Határtalan Vándortúra és Fesztivál 2012.

További részletek a www.korosok.hu-n

Aktív Családi Nap a Ligetben

A SZÁZLÁBÚ EGYESÜLET szervezésében

Előzmény:

2011  április 30. és május 1.  hétvégéjén, egy közösen koordinált három helyszínen zajló, ezért igen sok látogatót vonzó rendezvénysorozat került megrendezésre Csabai Majális néven Békéscsabán.

• Póstelek,
• Jókai Színház előtti rendezvénytér (Tánc Fesztivál)
• Széchenyi Liget (Aktív Családi Nap, és Nosztalgia Majális)

Aktív Családi Nap a Ligetben:

A 2011. április 30-án 09:00-22:00 óráig tartó rendezvény a Százlábú Egyesület és a Ligeti Látogatóközpont közös szervezésében zajlott. Célunk az volt, hogy minél több gyereket és családot aktivizáljunk ezen a gyönyörű napon.

 Az aktívan részt vevő és a versenybe is benevező családok (41 csapat nevezett) összemérhették tudásukat, kipróbálhatták a különböző ügyességi, sport és elméleti versenyszámok, állomáshelyek, nyújtotta izgalmas és érdekes lehetőségeit. A tét nem volt kisebb, mint elnyerni a „Békéscsaba Legaktívabb Családja” címet és az ezzel járó fődíjat.

Ugyanakkor a nevezésnél az is kiderült, hogy melyik helyi általános iskola tanulói vettek részt a családi versenyben a legtöbben, valamint a színpadon zajló kulturális és sport bemutatókban melyik iskola képviseltette magát a legnagyobb létszámban. Ezek alapján kihirdetésre került a nap végén a „Békéscsaba Legaktívabb Általános Iskolája” cím is, melyhez ugyan úgy, mint a másik versenyszámban, komoly jutalom is járt.   

Ezen a napon, a versenyen kívül is lehetőség nyílt minden érdeklődőnek ingyenesen kipróbálni az állomások adta nem mindennapi lehetőségeket. Mindamellett, hogy igazán színes és izgalmas programokon vehettek részt a Ligetbe látogatók, még egy hagyományteremtő Nagy Békéscsabai Számháborút is szerveztünk a versenyben résztvevő családok részére, hatalmas sikerrel.

A nagyközönség számára az érdekes versenyszámokon túl, számos ingyenes programot is kínáltunk. Az Élővíz-csatorna Ifi-ház előtti szakaszán a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által szervezett versenyhorgász-bemutatót élvezhették az érdeklődők. A bemutató alatt különböző praktikák, szerelési ismeretek, a horgászattal közvetlenül kapcsolatos témák, ismeretterjesztő, készségfejlesztő, kézzel (és horgászbottal) fogható programok kerültek megrendezésre. A Liget területén a kisebbeket Jimmy bohóc fogadta, aki rádiós mikrofonjával állandó helyszíni közvetítést adott sajátos stílusban, egy-egy állomáson zajló eseményről. A színpadon békéscsabai sportegyesületek és szervezetek, valamint a versenyben is részt vevő általános iskolák bemutatkozójával, valamint kulturális műsorral, vártuk a családokat és az érdeklődőket. Nem hiányozhatott persze a napi programból a kézműves játszóház, az arcfestés, az aszfaltrajzolás, a lovaglás, a pónifogatozás, a kenuzási lehetőség valamint az egészségügyi szűrés sem. Az állomáshelyeknek olyan komoly szakmai lebonyolítói voltak, akik jelenlétükkel is emelték a rendezvény fényét, tartalmának nívóját. Napközben ezek a szervezetek a színpadon is bemutatkoztak. Pl: Magyar Honvédség, Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Békéscsabai Rendőrkapitányság Baleset és Bűnmegelőzési csoportja, Bajza u-i Fittnes Centrum, Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békéscsabai Kórház, stb...

Ízelítő az állomás helyekből:

• Íjászat
• Kerékpáros ügyességi verseny
• Kötélpályák
• Célba dobás, kuszás
• Tájékozódási verseny, kincskeresés
• Váltó versenyek
• Kenuzás
• Tudás próba a könyvtárban
• Kvíz, puzzle, rajzverseny stb..

A nap végét a színpadon kulturális programok, valamint az Élővíz-csatornán egy igen látványos és nagy tömeget vonzó vízi fáklyás, lampionos felvonulás zárta kenukkal, csónakokkal.

Tisztelt Érdeklődő!

2012. júniusában egy sajnálatos Hacker támadás áldozata lett az oldalunk, melynek következménye, hogy az addig megjelent minden anyag (cikkek, beszámolók, fotók stb..) nagy része ködé vált a biztonsági mentésekkel együtt.

Amit sikerült még megmenteni azokat igyekszünk nemsokára itt ezen a felületen újra feltölteni.

Megértő türelmüket előre is megköszönjük.

-Aktív Családi Nap 2011.

-Körösök Völgye Határtalan Vándortúra és Fesztivál I. II. 2011, 2012

-2012 - ben lezajlott programjaink, egyéb események

-2013 - ban már lezajlott programjaink:

-Hargitai sítúra